Hol volt, hol nem volt, az
Óperenciás tengeren innen élt egyszer egy szegény nő. Épp a 40 éves
születésnapját ünnepelte, mikor elgondolkozott azon: Hol is tart az életben? Merre
induljon tovább? Hol találja meg a boldogságot? Hogyan vihetne örömöt és békét
az életébe? Mi a sorsa?
Hogy választ kapjon e fontos
kérdésekre, elhatározta, hogy útnak indul, és - mint a mesék hősei - vállalja,
hogy kiállja a három próbát, s ha sikerül, talán megkapja érte jutalmát: a fele
királyságot, meg a másik felét is… 😃
El is ment, ment-mendegélt
dimbes-dombos tájak között vándorolt, míg egy meseszép kis faluba nem ért, ahol
egy csodaforrás fakadt. Itt egyből segítőtársakra lelt, akikkel szövetséget
kötött a cél elérése érdekében. Az ország különböző pontjáról érkeztek ezek az
emberek, de hétvalami közös volt bennük:
- mindannyian nők voltak
- ugyanakkor bátrak: mert ők is útra keltek
- valamennyien kincset kerestek (…néha térerőt)
- igent mondtak magukra
- mindegyikük értett valamihez
- tudtak sírni és nevetni
- és szerették a pestós tésztát
A három próbatételt közösen
hajtották végre. Ezek a következők voltak: a belső gyermek felkutatása, családi
minták feltérképezése és végül egy utazás a képzeleten túlra, a mesék
birodalmába. Mivel mindannyian kincskeresők voltak, izgatott örömmel vettek részt
a kihívásban. S végül meg is lelték, amit kerestek: ki négylevelű lóherét, ki
örök barátot… Volt, aki újabb célért kezdett lelkesedni, olyan is akadt, aki felébredt
végre hosszú álmából, s főhősünk, a 40 éves nő is választ talált kérdéseire.
Boldogan teltek tehát a napok a
kis varázslatos házikóban, bent az erdő mélyén. A próbatételek után azonban
eljött az idő: búcsúzni kellett. Megfogadták, hogy többé nem hagyják el
egymást, bármikor a másik segítségére sietnek, ha az újra bajba kerül vagy
válaszúthoz ér. Végül hazatértek. Útjukat dobszó kísérte, s ők úgy érezték, a
mesék táltosparipáin vágtatnak otthonukig, szerettükig.
A 40 éves nő többé már nem
tartotta magát szegénynek, rájött, mindez csak egy játszma része volt. S hogy
valójában ő is egy mesehős: egy királynő, aki örömmel, becsületesen, békésen
uralkodik gazdag birodalmában, s olyan varázseszközök vannak a kezében,
melyekkel elérhető az örök boldogság.
Aki nem hiszi, járjon utána! 😉
Békével, áldással... és szemcsillogással! ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése